Blog

Kidingizünk a partra, majd én szokás szerint intézem a hivatalos ügyeket, bejelentkezek a szigetcsoportba. Találkoztam több jachtossal itt is. Hallottam egy szomorú történetet is. Palmerston atollnál, Cook szigetek egy 41lábas műanyag vitorlás elsüllyedt idén augusztusban. Éjszaka 10-15csomós szélben leszakadt a bójájuk. Arra ébredtek, hogy a zátonyon vannak és jön be a víz. A hajó tulajdonosa egy 40-es nő, aki magyar származású. A skipperét ’kirúgta’ ezek után… és egy nagyon kedves katamarán felvette őt Palmerston atollnál és most azon utazik Új-Zélandig.
Ha’apai szigetcsoport 57szigetből áll és csupán 10ezer ember él rajta. Lifuka a központja, de nagyon elmaradott. A Mariner’s Bar-ban kicsit tudtunk Internetezni is, itt gyűlnek össze a jachtosok és a turisták, ez az egyetlen hely, ami kicsit kultúrált. Egy lengyel nő vezeti a bárt és még magyar vitorlással nem találkozott itt. 2007-ben két magyar vitorlás járt erre (Tonga királyság, de nem Ha’apai szigetcsoport) a Rotor és a Carina, azóta nem járt erre más magyar hajó… Délután átmotoroztunk a közeli Uoleva szigethez és megálltunk néhány órára sznorkerezni és sétálni a szigeten. 17:00-kor indulás, a következő megállónk Nuku A’lofa lesz.
Egész éjjel Bf.6-7-es stabil szél. Teli Hold van!!! Kellemes vitorlázás, de persze fárasztó.

Hajnalban már látszik Ha’ano sziget, Ha’ apai szigetcsopot első szigete. ¾ szélben gyorsan közeledünk. 10:30-kor a sziget nyugati felén, a Ha’ano kis falu mellett horgonyzunk le, POS(19-40,26S; 174-17,38W).
Hagymás rántotta reggelire, majd szieszta. A sziget csodálatos és emellett jó sznorkerező hely is. Délután 4 után indulunk tovább.
18:30 Lifuka sziget, Pangai faluval szemben horgonyzunk. POS(19-48S; 174-21W) Ez a sziget és ez a falu a Ha’ apai szigetcsoport központja.

Délelőtt vásárlás és a hivatalok intézése. Tongán minden szigetcsoportba be- és ki kell jelentkezni, ami nem nagy költség, most éppen 2,33pa’anga volt, de 1-2óra…
Először a Bevándorlási Hivatalba kellett kitöltenem egy formanyomtatványt, majd a Kikötői kapitányságon, legutoljára a Vámnál. Ez három hivatal, ami a város 3 különböző helyén található.
A piacon együtt vásároltunk (a kedvenc helyem a városban a piac) és utána még 1-2 boltban. Rövid ebéd a kikötői törzshelyünkön és 13-kor már el is tudtunk indulni.
Az első megállónk a Nuapapu sziget északi felén található Mariner’s Cave volt. Itt nem lehet horgonyozni, mert nagy a mélység. A barlang nagyon szép volt. A víz alatt kellett beúszni 3-5métert és utána egy nagy cseppkő kupola alatt találtad magad! Kicsit hasonlít a Horvátországi Kék Barlanghoz (de nem kell belépőt fizetni, oda se kellett 1999-ig…). Ezután levitorláztunk az Euaiki szigethez, ahol bójára álltunk. Ez Vava’u szigetcsoport egyik déli szigete, és ez az utolsó sziget Vava’u szigetcsoportnál, ahol megálltunk.
Innen 17:30-kor indultunk tovább. Teljesen felhős az ég, 100%. Erősödő szél (Bf.6-7), folyamatosan reffelünk. Squall-ek jönnek mennek… Fárasztó (és izgalmas) éjszaka.

Reggel 8-kor indultunk körbe hajózni a Vava’u szigetcsoportot. A Moorings kiadott egy részletes tájékozató füzetet, ami az összes (42) ajánlott horgonyzó helyet leírja és részletes térképekkel bemutatja. Ezt a füzetet használja itt minden vitorlázó és mi is.
Első szigetünk Nuku volt, ami a 8. számú horgonyzóhely. Kidingiztünk Kapa és Nuku szigetére is, sznorkerezés és séta a ’lakatlan’ szigeten. Kellemes vasárnap délelőtt volt.
Mellettünk horgonyzott Loudviggal ismét (Marry S/V, Svédországból). Átjött egy kávéra… Ők innen New Caledonia majd Ausztrália felé tartanak. Loudvig mesélte, hogy Larsen és családja (Luna, Lagoon 380) Nuku Hiván ciguaterra mérgezést kapott. Nagyon kell figyelni a part közelben nagyon gyakoriak a mérgező halak, minden alkalommal meg kell kérdezni a helyieket, hogy melyik ez ehető és melyik nem. Larsenéknek szerencsére nem kellett kórházba menniük, de 2hétig nem tudtak vitorlázni! 2007-ben egy ismerősömnek (David Ausztráliából) a feleségét kórházban kezelték egy hétig ciguaterra mérgezés miatt…
Második megállónk Langito ’O sziget (Vaka’ eita). Itt is sznorkereztünk egy órát, nagyon meleg a tenger és az ember ki sem akar szállni belőle. Kidingiztünk a partra, ahol szokás szerint kókuszdiót szedtünk, hámoztunk, nyitottunk és ettünk!
Este felé a Kapa szigetnél kiúsztunk a Swallow’s Cave-hez (barlang). Csodálatos hely! A madarak benne fészkelnek és több száz madár repkedett ki és be. Több ezer kis hal úszott ki- és be a barlangba rajban. Fent a barlang teteje 40-50méter magasan van és cseppkő képződmények találhatóak az egész barlangba. Mindenkinek ajánlom!
Este 7után értünk vissza a Neiafu városhoz, azért kellett visszajönni, mert holnap reggel a hivatalokba kell mennem engedélyért a következő szigetcsoporthoz , plusz bevásárlás.
Este ulti parti, ahol ’elvesztettem a hajót’ :-)

Délelőtt eső órákon át… :)
Vava’u szigetcsoportra érkezés kora délután!
Neiafu kis város a szigetcsoport központja, itt állnak bóján és horgonyon a hajók többsége, itt nincsen marina. Mi is ideálltunk az egyik bójára (bója díj napi 15pa’anga).
Vava’u a Földünkön, az egyik legszebb és legjobb túravitorlázó hely, mi is ezért vitorláztunk erre… Ezeken a szigeteken lehet: tengeri kajakozni, biciklizni, kirándulni, horgászni, szörfözni, vitorlázni, búvárkodni, sznorkerezni…
Nagyon sok apró kis szigetből áll a szigetcsoport (pontosan ötven!), ahol fehér homokos strandok, korall zátonyok, víz alatti barlangok, néha-néha néhány házas kisfalvak is megtalálhatóak. Lehet itt bérelni vitorláshajókat:
www.moorings.co.nz
www.saouthpacificsailing.com
Este kimentünk inni egy sört a bárba és enni helyi ételeket (tapióka, kasszava, sült kókuszos hal, sült sertés Tonga módra, főtt banán, édes krumpli, kókuszos csirkés előétel stb.) Késő este Interneteztem és beszéltem a ’családdal’ röviden – végre!

Indulás kora reggel 7-kor Vava’u szigetcsoport felé. Egész nap gyenge szél és láttunk ma is egy bálnát!!!
Ma esti filmem: 21grams
’21grammot veszít mindenki halála pillanatában, ami egy kolibri súlya.’

Hajnalban esik az eső és szembe szél van. Negyedben vitorlázunk… Gyurival reggeli előtti tea helyett inkább egy kis rummal erősítünk, nincs meleg és minden vizes.
Reggel 8-kor a Niuatoputapu (Tonga legészakibb szigete és a mi első emgállónk) sziget bejáratához értünk. Csaba veszi át a kormányt, a nagyon keskeny bejáraton és Ő fogja bevezeti a hajót. Izgalmas feladat.
- Bálna - kiálltja Csaba.
Lassítunk és fordulunk. Zsolt leszalad a kameráért és Csaba is elkezd videózni. Nagyon közel van két humpback bálna és nem félnek. Mi szinte állunk és tőlünk méterre úsznak el nagyon lassan.
Ezután indulunk csak át az átjárón és a Falehau faluval szemben lehorgonyzunk, a sziget főmólójával szemben (Megtett távolság: 199,4tengeri mérföld). Nincs sok jacht itt.
Délelőtt egy közeli kis lakatlan szigetre eldingiztünk és kókuszokat nyitottunk és sznorkereztünk. Majd Csabával kipróbáltuk az átjárón a korallok között a sznorkerezést is. Sajnos nem volt sok látnivaló, a 2009-es tsunami miatt elpusztultak a korallok és még csak néhány helyen nőtt újra ki... Délben a hatóság feljött a hajóra és átvizsgáltak minket és beléptettek hivatalosan az országba. 100pa’anga volt az egészségügyi hatóság által kiadott dokumentum… 30pa’anga a vám stb.
Délután kidingiztünk a szigetre és bejártuk, mind a három kis falut. A bank egy kis faházikó a falu szélén és sima papírra kézzel írott számlát adnak, de jó lenne, ha Magyarországon ez is elég lenne :-)
Egy édesvizű kis tavacskához is ellátogattunk. Beszélgettünk néhány helyivel és a Rendőrfőnök nagyon kedvesen visszafuvarozott minket a kikötőbe a dinginkhez.
Hosszú nap volt ez a mai nap is!

Okt. 5.
Elveszett nap, átléptünk a dátum vonalon. Már a második életem során!
Az első: 2007. Okt. 28. , napló: http://meder.hu/hun/naplo29_071016-1103.htm
F. Nietzsche: Új tengerekre
Oda! - s úgy lesz! És ezentúl
utam kezem szabja ki.
Nyilt, új kék tengerre indúl
hajóm, a génuai.
A táj egyre glóriásabb,
Dél alszik Időn-Teren -:
már csak a te óriás-nagy
szemed néz rám, Végtelen!

Okt. 3. – Okt. 4.
Nemrég kaptam meg a Plastimo alkatrészt, amit a Maritime közreműködésével is, a Marina bolt hozatott be. A Vízvonal új lobogót küldött. Mindnyájuknak köszönöm.
Ma indulunk tovább Tonga felé. Kifizettük a marinát, ami napi 17,5eurora jött ki. Ez olcsónak számít! (Benne volt korlátlan víz- és áramfogyasztás és zuhanyzó használat is.) A Vámhatóságnak kellett fizetni 11eurot, a ’custom clearence’ kiállításához. A csapat míg én intéztem a hivatalos ügyeket elment bevásárolni. Van elég sör a hajón :)
11:15-kor indulás. Gyuri manőverezett a marinában és a kikötőben, és ahogy kiértünk a nyílt vízre kellemes szélben fél óra elteltével már vitorláztunk! Ittunk egy áldomást hazai barackpálinkával (már egy éve nem ittam ilyen csemegét!) a vízen, kapott az óceán és természetesen LULLABY is belőle. 3óra elteltével a Savai’i és a Upolu sziget között vitorláztunk már, az Apolima szorosban (Apolima kis sziget mellett). Innen az irányunk 216fok Niuatoputapu sziget felé, ami Tonga Királyság legészakibb szigetcsoportja.
Késő délutántól gyengülő szél és sok squall csapott le ránk, majd folyamatos eső. Reffelés ki és reffelés be, fárasztó vitorlázás. Éjszaka Gyurival ügyeltünk és Csaba Zsolttal.
Okt. 4.
Délelőtt láttunk egy bálnát (humback)! Csaba vette észre és közel jött! Egész nap Bf. 3-as szél (nagy ritkán Bf.4), lassan vitorlázunk. Este már látjuk a szigetet, ahova tartunk (30tengeri mérföld a táv).

Szept.29. – Okt.2.
Samoa-ban 500Tala az átlag havi fizetés, ami kb. 210USD-nek felel meg. Ebből szűkösen meg is lehet élni, de be kell osztani. A családok az élelmiszer nagy részét saját maguk termesztik és általában csak húst kell venniük néha-néha.
Csütörtökön Apia várost jártuk be és a környező látnivalók ismertük meg. Este volt a Rugby Világbajnokság Samoa – Dél-Afrikai Közt. mérkőzés, ahol Samoa vesztett és kiesett a Világbajnokságból. A városban 2órán át ünnepelték a ’kiesést’, de a fiúk mindent beleadtak… A hatalmas ünneplés: kocsikon ugrálás – dudálás – zene 1000-rel, a főváros központi részén megálltak a kocsik és mindenki ’megőrült’! kiabálás és ugrálás, amit a rendőrök csak néztek…
Pénteken, szombaton és vasárnap kocsit béreltünk és többször is bejártuk a szigetet. Ellátogattunk egy Fiafia estre is szombaton, ahol a helyiek táncoltak, énekeltek, doboltak és egyáltalán nem volt turistás! Ez volt az egyik legjobb, amit valaha láttam, pedig sokat láttam már…
Kipróbálta az új csapat a ’kava’ nevű tradíciónális italukat, ami egy kicsit bódít is...
Annyi minden történt (mint mindig), hogy le se tudom írni. Ami a fontos, hogy a hangulat nagyon jó és kezdünk fáradni…:)
Samoa-ban az emberek ráérően élnek, soha nem sietnek sehova és az időt és időbeosztást is lazán kezelik. A legtöbb külföldinek ez kicsit furcsa, de mi már kezdjük megszokni!
Látnivalók: Palolo Deep Marine Reserve csaodálatos sznorkerezős hely, Afu Aau Vízesés 60m-es vízesés… (lásd. galéria)
Samoa történelme 3000éves és fent is maradt néhány több ezer éves műemlék is. Ezer évvel ezelőtt Tonga elfoglalta Samoa egy részét, amit később Malie toa (bátor vezető) felszabadított. Talán ez az egyik oka, de a Samoa-iak nem bíznak a mai napig a szomszédjaikba. Az első fehér emberek a bálnavadászok, kalózok és megszökött elítéltek voltak itt. Az első feljegyzett európai a holland Jacob Roggeveen 1722-ben érkezett Manua’a szigetekre (Amerikai Samoa). Sok európai látogató érkezett Samoa-ra a következő 100évben és megalapították Apia-t. Upolu falu vezetőivel a fehér telepeseknek volt egy megállapodásuk arról, hogy a faluk teljes szabadok és függetlenek a fehér teleptől. Apia-ban nagyon minimális jogszabályt vezettek be, amivel magukat szabályozták. A fehér emberek (palangi) behozták magukkal a szigetre betegségeket, amikre a helyi lakosságnak nem volt immunitása még…
1830-tól kezdtek érkezni a szigetre a különböző vallási csoportok (katolikus, metodista, mormon stb.) és a helyi lakosság nem volt ellenálló és nagyon gyorsan áttért az ősi vallásról az európai kultúrált katolikus vallásra.
1900-1914 között Német gyarmat, majd utána Új-Zélandi adminisztráció veszi át itt az uralmat! Az 1919-es influenza járvány alkalmával 7,000ember (20% a lakosság) meghalt! Nagyon erős düh kezdett kialakulni a helyi emberekben a külföldiekkel szemben és a beindult a függetlenség mozgalmuk (Mau Mozgalom). 1929-ben Apia-ban a Bírósággal szemben demonstrálókkal szemben a fehér hatalom fegyverekkel és gyilkolással válaszolt. Tizenegy helyit és köztük a Mau Mozgalom vezetője Tupua Tamasese Lealofi III. is megölték!
A teljes függetlenségig 1962-ig kellett azonban várni még! Nemzeti sport a helyi krikett, ami kirikiti-nek hívnak itt. Az angol krikettől ez nagyon különbözik! Bármennyien játékos lehet, így azonban nagyon gyakran napokig, hetekig is eltart a játék… A másik nemzeti sportjuk rugby, nagyon sok a nagyon jó profi játékosuk van. Ami számomra nagyon érdekes az a Fautasi, 45személyes tradíciónális kenu verseny, nagyon látványos.
Fiafia: a helyi zenei és tánc bemutató, amit hagyományosan a falvakban adtak elő és a turizmus korában már a hotelekben is láthatóak. Hagyomámyos Samoa-i vacsora (halak, rákok, tapioka stb.) után a falusiak énekelnek, táncolnak és dobolnak a vendégeknek, nagyon hangulatos, szerintem a legjobb a Csendesen!